Golaritsné Richter Bernadett, Budapestről érkezik versenyünkre

Következő hölgy indulónk, Golaritsné Richter Bernadett, Budapestről érkezik versenyünkre. 2021-ben szép eredményeket tudhatott maga mögött az Ultra-Tisza-tó 65 kilométeres távjával, a Korinthosz 80 kilométeres versenyével és a Szőlőskör 50 kilométerével.

Miért döntöttél úgy, hogy versenyünkön az 50 kilométeres - és nem a 80 kilométeres - távot választod?

- 2021-ben kezdtem el ultra távokat futni. Nagyon szerettem, de rengeteg időmet elvette a versenyekre való felkészülés. Illetve abban az évben, a szezon végén kiderült egy komolyabb betegségem, ami miatt jelentősen vissza kellett venni a terhelésből. Az újrakezdéskor az edzőm javaslatára inkább a rövidebb távokat kezdtem el preferálni, és a tempómon szerettem volna gyorsítani. Tavaly sikerült 4 óra alatt lefutni a maratoni távot, Az egy éves pihenő után úgy érzem, újra lenne kedvem az 50 kilométeres versenyekhez. A 80 kilométer idén még nagyon sok lenne.

Mesélj egy kicsit magadról és a futással való kapcsolatodról, kérlek! Mikor kezdtél futni? Milyen elhatározásból?

- Idén leszek 50 éves. Budapesten élek a férjemmel, a félig már kirepült, két egyetemista fiammal, illetve Bodzával, a yorkie kutyusommal. Idegenforgalmi közgazdász a végzettségem, de jelenleg az egyik budapesti egyetemen dolgozom, mint referens.
2017 áprilisában, 96 kilósan kezdtem el futni (sétálni). Első körben fogyási céllal, illetve mindig irigyeltem azokat, akik tudnak futni. Nekem akkoriban 500 méter sem ment. Az első edzőmtől csupán annyi kérésem volt, hogy segítsen 1 kilométert egyben lefutni úgy, hogy közben nem halok meg. Akkoriban a Training Peaksben kaptam az edzéseket és elég hamar rákattantam a rendszerére: a szürke edzéstervek kizöldültek egy jól teljesített edzés végén. Mivel minden feladatot lefutottam, és a súlyom is elkezdett szépen apadni, így hamar jöttek a sikerek. Onnan kezdve pedig nem volt megállás. Innen is jött a ZUGNYUSZI fedőnevem: akkor is futottam, amikor azt az edzőm megtiltotta. Van zugivó, zugevő és már zugfutó is.

Van-e valamilyen nagy álmod, ami a futást illeti. Ha igen, mi az?

- Álmaim mindig vannak! Sokszor panaszkodnak mások, hogy nincs kedvük az edzésekhez. Ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy keressenek egy komfortzónán kívüli célt, amiért érdemes küzdeni, és minden alkalommal futócipőt húzni. Olyan jó érzés, amikor sikerül majd megvalósítani!
Én idén szeretnék magamhoz képest tovább gyorsulni (bár ezt egyre nehezebb kivitelezni), illetve mivel lassan korcsoport kategóriát váltok, jó lenne még dobogón is állni. Álmodni ugye szabad. 

Edzővel vagy anélkül készülsz a versenyekre?

- Amióta futok, mindig is edzővel készültem. Az első időkben a nagy súlyfelesleg miatt kerestem segítséget, nehogy lesérüljek, illetve fogalmam sem volt, hogy hogyan is kellene ennek a futásnak nekikezdeni. Később azért kellett edző, mert magamat nem mindig sikerült rávenni a futásra. Kellett valaki, aki előírja, és számonkéri rajtam az edzéseket Újabban pedig már a nagyobb sikerek érdekében áldozok erre pénzt. 2021 októberében kezdtem el Dr. Drabik Krisztával dolgozni. Nagyon szeretek vele edzeni, mert precíz, alapos és mivel nála nincsenek zugfutások, és a verseny nevezéseimet is drákói szigorral korlátozza, szépen jönnek is az eredmények.

Miért szeretsz futóversenyekre járni?

- A futóversenyeken egy teljesen új világ nyílt meg a számomra. Mivel nekem volt autóm, így próbáltam telekocsit szervezni olyanokkal, akiknek nincs. Az együtt töltött nap, a közösen átélt élmények pedig rengeteg új barátságot szereztek. Manapság már egy kisebb busz is kicsi lenne, olyan sok a jelentkező.  Sokáig az idegenforgalomban dolgoztam, így élvezem, ha a vidéki versenyeket összeköthetem egy egész hétvégés városlátogatással, de voltunk már külföldön is együtt. Imádom a versenyek hangulatát, a reggeli beszélgetésekkel, izgalmas várakozással, a futás részét, amikor megnézhetem, hova jutottam, mire is áldoztam annyi időt és energiát az elmúlt időszakban, és persze az eufórikus érzést, amikor célba érek, hogy igen, ezt is megcsináltam! Egy-egy ilyen alkalom után hetekig lubickolok ebben az élményben. Olyan ez számomra, mint másnak a drog. És, hát izgalommal várom a BKU-t is! Azon a környéken még úgysem jártam soha.

Jó felkészülést kívánunk a továbbiakban is!