Következő indulónk, a 80 kilométeres távon, Kis-Kovács Olga, Budapestről érkezik versenyünkre.
Még az Újévi Körözés Kiskőrösön nevű eseményünkön említetted, hogy idén 40 maratont szeretnél futni. Honnan jött ez az ötlet? Milyen apropóból?
- Valóban, azt találtam ki, hogy ha már idén novemberben negyven éves leszek, akkor 40 maratonnal szeretném ezt megünnepelni. Úgy gondolom, ez kellően nagy kihívást jelent, főleg, hogy egy év 52 hétből áll, így majdnem hetente futhatok egyet.
Mikor és milyen indíttatásból kezdtél el futni?
- Voltak kisebb próbálkozások korábban, de nagyjából 5 éve. Aztán egyszer csak az újév első napján, (nem fogadalomból) megindultam a fogcsikorgató hidegben. Egyik lámpaoszloptól a következőig és így tovább. Mondanom sem kell, nem esett jól. De kimentem másnap is, azután is. Megtaláltam azt a mindennapi mozgásformát, amiért hajlandó vagyok kilépni a komfortzónámból. Pár hét kocogás után a párom vett a szárnyai alá. Igen nagy tapasztalatot és tudást halmozott fel még fiatal atlétaként, így az ő segítségével már megszerettem a futást. Folyamatosan bővíti az ismereteit, azon dolgozik, hogy tudjon nekem segíteni a következő távra felkészülni.
Mi volt az eddigi leghosszabb távod, amit futva tettél meg? Mesélnél erről az élményről egy kicsit bővebben? Hogyan élted meg? Úgy sikerült, ahogy vártad?
- A 2022-es év kissé döcögősen indult, később viszont három ultra versenyt is hozott. Kipróbáltam magam a Fight Baby-n, ahol 20 körrel az első 50 kilométert teljesítettem. Klassz volt, de vágytam egy olyan “igazi” ultrára, ahol a távot egyben kell lefutni. Ezt viszont nem kaptam meg könnyen. A MyWay nevű versenyen az 50 kilométeren szerintem túlságosan izgultam, aminek a rajt előtt többször is meglett a hatása.
Ráadásul túlhidratáltam az elején, amitől ólmosan nehezen mozogtam. A gyorsabbak már elhagytak, a lassabakat nem láttam jönni mögöttem. Sokat haladtam úgy, hogy nem volt körülöttem futó. Próbáltam nem megrogyni fejben, mert a szintidő is a nyakamon volt, 42 km-nél pedig jött a vászolyi hegy! Lett egy mantrám, amit sok más argóval egyetemben végig mondogattam. - "Mit csinálsz Olga? Beviszed a rajtszámot a célba!" Ezzel a kis mentális karbantartással és két remek futóval (Krisztián Árgyelán és Fodor Szilárd 160 kilométeres távon) az utolsó kilométereket együtt, egymást segítve tettük meg. Ettől annyira szép egy ultra. Egyedül futsz, egyedül küzdesz, de sosem vagy magányos. A kellő helyzetben ott állnak melletted. Katartikus élményt jelentett szintidőn belül beérkezni. Rengeteg tanulsággal lettem gazdagabb, többek között azzal, hogy záróbusznak lenni igenis menő.
A harmadik ötvenest az UKKO-n futottam, ott sikerült javítani az 50 kilométeres időmön.
Miért éppen a 80 km-es távra neveztél? Van-e valamilyen időterved?
- Az országnak ezen részét sajnos kevésbé ismerem. A kiírásban megtetszett a tervezett útvonal, azt gondolom szépen be lehet futni azt a vidéket. A sík pálya rendkívül vonzóvá teszi ezt a hosszú távot. Első alkalommal vállalkozom 80 kilométeres távra, már ezzel feszegetni fogom a határaimat. Szintidőn belüli teljesítő szeretnék lenni, minden egyéb körülmény extra élmény lesz…
Mi a legnagyobb célod, amit a futásban el szeretnél érni? Egy adott verseny, táv vagy akár időeredmény?
- Mint mindenkinek, természetesen nekem is vannak “álomversenyeim”. Szép listát tudnék írni belőle. Eddig fokozatosan haladtunk az egyre nagyobb célok felé, büszke vagyok rá, hogy ezt eddig sérülésmentesen tettük. Legnagyobb célom, hogy a 80. szülinapomra is kieszelhessek valami kihívást. Na jó, azért legyen valami konkrét is. A szlovéniai Triglav Trail Run ultra és az izraeli kősivatagos מרתון מדברי אילת - Eilat Desert Marathon ott van a bakancslistán. Ahogy a későbbiekben egy 48 órás futás is.
Jó felkészülést kívánunk Neked is!